Hirdetés

Alföldi: Elveszett a művészi szabadság

Manapság Magyarországon a független értelmiségiként való létezés lassan egyet jelent a hazaárulással - ezt is mondta Alföldi Róbert Bécsben, a Burgtheater fennállásának 125. évfordulója alkalmából rendeztek konferencián, ahol ő tartotta a vitaindító előadást.


alfoldi_robert

 


Alföldi szerint a színházban az ideológia vette át a közlés helyét, mert elveszett a szabadság, a színházak éléről pedig mennie kell annak, aki nem áll be a nemzeti kultúrát egyedül képviselők közé.


Alföldi Róbert azzal kezdte, hogy soha nem gátolta meg sem társadalmi rendszer, szakmai szervezet, politikai párt, kultúrpolitikus - még az említett átkos rendszerben sem - abban, hogy azt gondoljon a világról, amit valóban gondol és abban sem, hogy kérdezzen a színház segítségével, hogy felelős értelmiségiként éljen és dolgozzon. Szabadon, ami egész életében természetes volt számára. Legalábbis egészen mostanáig.

 

"Manapság Magyarországon a független értelmiségiként való létezés lassan egyet jelent a hazaárulással, más szemszögből, ami talán még rosszabb, az elkárhozással - fogalmazott előadásában. - A kritikai gondolkodás, a kérdezés, a figyelem a társadalom állapotára, a történelmünkkel való elkerülhetetlen szembenézés, vállalása önmagunknak - mindez keresztényietlen, gyáva, perverz, dekadens, provokáló művészi és értelmiségi, sőt állampolgári viselkedésnek minősül, és ezért inkább csak eltűrhető, de nem elfogadott."

 

Jelezte, hogy Magyarországon ma kétféle színházi szövetség van, egy liberálisnak és baloldalinak kikiáltott, valamint egy vállaltan konzervatív, jobboldali színházi szövetség, ami teljes hatalmat gyakorol a magyar színházi szakmán, és ha egy kőszínház szerinte működni szeretne, illik belépnie, mert gyanús lesz a hatalom szemében. Hozzátette, hogy ez a szervezet az alternatív színházi csapatokat nem tekinti teljes jogú művészi közösségeknek, az alternatívokat lehetetlenné teszi a hivatalos kultúrpolitika, olyan mondatokkal a legmagasabb szintű politikai vezetés részéről, hogy tartsák el magukat, és miért kellene őket támogatni, amikor állandóan csak a kritizálják a kormányt. Miközben az alternatívok az egész magyar színházat leginkább megtermékenyítőleg dolgoznak és egyes képviselőinek munkája nemzetközileg tette érdekessé az egész magyar színházi kultúrát.

 

Beszélt arról is, hogy a hatalom a magyar színházművészettől gondolkodás- és ízlésigazodást, egyféle, keresztényi világképet, a nemzet megmaradása szempontjából hasznos művészetet, a jelenleg regnáló politikai hatalomhoz való kritikátlan hűséget, a remény színházát, a csak pozitívan nyilatkozó színházi kritikát várja el, és a színházak felszentelését, miként ez a Nemzeti Színház esetében történt.

 

"A politika mindent használ, ha az érdekei azt kívánják. ... Azokat a művészeket is, akik csakis mást hibáztatnak sikertelenségükért, és ezért semmilyen eszköztől nem riadnak vissza, hogy helyzetbe kerüljenek. Még attól sem, hogy önállóságukat, szabad gondolkodásukat feláldozva a hatalom szolgálatába álljanak. És ők erővel, és felemelt fejjel, kiabálva, önelégülten, kárörvendve használják pillanatnyi hatalmukat, hogy megvívják kulturális szabadságharcukat, ez elmúlt évtizedek elnyomó és kirekesztő liberális művészete ellen.Azok a kollégáim, akikkel együtt nőttem fel, akikkel fiatalon együtt játszottam, akik ugyanazt a színházeszményt vallották, és akik most egymás között, de nyilvánosan is, újságcikkekben buziznak, hazaárulóznak, és védik a magyar nemzetet az olyan romlott és nemzetietlen alakoktól, mint én, vagy mint azok a művészek, akik nem hajlandóak beállni a sorba."

 

Alföldi megemlítette, hogy nagyon jól működő színházak éléről mindenkinek menni kell, aki nem áll be a kultúrharcosok és nemzeti kultúrát egyedül képviselők hangos és csahos sorába, és ezért történhet meg, hogy a színházi szakma nagy része hallgat. "Gyávák vagyunk, féltjük a kis biztonságunkat, abban bízunk, hogy más viszi el a balhét, akkor mi háttérben maradhatunk, és ezért semmi mást nem kell tennünk, csak kicsit halkabban beszélni a világról, mindent kerülni, ami konfliktus lehet, elmenni az állami nagy színházi évadnyitókra, dörgölőzni a hatalomhoz, hátha jobban fognak szeretni, és soha nem figyelni senkire, soha nem örülni a más sikerének, csakis és kizárólag a magunk dolgaival foglalkozni -mondta az előadásában. - Mert mindig van fontosabb dolgunk, mint kiállni a szakmánkért, kiállni a magyar kultúráért és kiállni a másikért, és esetlegesen vállalva annak rizikóját is, hogy önmagunk is feketelistára kerülünk. Nincs ma szolidaritás és összefogás a magyar színházi szakmában, és ezért a politikának nagyon könnyű dolga van. Csak ígérni kell, és nagyon sokan hisznek ezeknek az ígéreteknek. És ha tényleg jól viselkednek, akkor megkapják méltó jutalmukat. A magyar színház megkapta és megkapja, nap mint nap, méltó jutalmát gyáva viselkedéséért. ... Nem vagyok szabad. Elvesztettem a szabadságomat. Pörgök magam körül, már nem is látok rendesen, mert nem a világot nézem, hanem az ügyet, ami elveszni látszik. De ha bármilyen ideológia veszi át - akár kimondva, akár kimondatlanul - a valódi emberi közlés helyét a színházban, ott nagy baj van. Mert elveszett a szabadság.

 

SZÍNHÁZPORT24

 

 

Színházport24 - Hírek -
RivaldafényAlföldi: Elveszett a művészi szabadság
Hirdetés

Videó galéria

logo Kövessen minket! rss google twitter_ikon facebook youtube_ikon