Hirdetés

Jövő héten köszöntik A padlás című musical egymilliomodik nézőjét

December 9-én köszöntik a Vígszínházban A padlás című musical egymilliomodik nézőjét, az 1988 óta folyamatosan repertoáron lévő darab ezredik előadása tavasszal lesz.


padlas

Horváth Péter, szövegkönyvíró, Sztevanovity Dusán, dalszövegíró és Presser Gábor, zeneszerző (b-j), A padlás című musical alkotói a budapesti Vígszínházban 2019. november 19-én. December 9-én köszöntik a Vígszínházban A padlás című musical egymilliomodik nézőjét, az 1988 óta folyamatosan repertoáron lévő darab ezredik előadása tavasszal lesz. MTI/Mónus Márton

 

Presser Gábor zeneszerző az MTI-nek felidézte, hogy nincs Magyarországon kőszínház, ahol ne játszották volna a darabot, volt, ahol háromféle variációban ment, háromféle rendezésben. A Vígszínházban 1988 óta az eredeti verzióban játsszák A padlást.


Sztevanovity Dusán dalszövegíró és a szövegkönyv társszerzője elmondta, hogy A padlás egyszerű, általános emberi dolgokról szól: hitről és kételkedésről, elvágyódásról, szerelemről, életről, halálról. Megjegyezte: talán a válaszok, és mindenekelőtt Presser Gábor zenéje teszi ennyire sikeressé a musicalt.


A szövegkönyv másik társszerzője, Horváth Péter úgy látja, A padlás olyan pillanatban született, amikor a csillagok jól álltak. "Azóta felnőtt több generáció, de ma is ugyanazzal a lelkesedéssel jönnek az emberek az előadásra".


A padlás előtörténete 1987 januárjában indult, amikor az LGT és Zorán lemezein már több mint egy évtizede dolgozó Presser Gábor és Sztevanovity Dusán levonult a Vas megyei Zsennyére egy alkotóházba, hogy befejezze Zorán hatodik lemezét.


"A munka néhány nap után kicsit gépiessé vált. Kikapcsolódásképpen egyik reggel, a térdig érő hóban elmentünk futni. Bőrig áztunk. Amikor visszaültünk a zongorához, előhalásztam a szövegvázlataimat, közöttük volt A padlás néhány oldalas, gépelt szinopszisa. Lényegében az egész történet, kész karakterekkel. Némi hezitálás után megmutattam Presser Gábornak a vázlatot, aki egyből elkezdett zenét komponálni az egyik szöveghez" - idézte fel Sztevanovity Dusán.


A padlás ihletője Sztevanovity Dusán akkor négyéves kislánya volt. "Abban az időben költöztünk egy olyan lakásba, ami felett volt egy tetőtér. Gyermekem unszolására a keskeny csigalépcsőn felmentünk az ablaktalan, sötét, pókhálós lomtárba. Hogy többet lássunk, elhúztam a helyéről egy cserepet: a résen bezuhant a napfény, és megjelent előttem a padlás. Lényegében ez a tetőtéri szoba lett később A padlás vígszínházi színpadképe" - tette hozzá.


Horváth Pétert Marton László, a Vígszínház igazgató-főrendezője kérte fel, dolgozza át kicsit a dalokon kívüli szöveget, hogy jobban előadható legyen. A padlás volt az első alkalom, amikor Presser Gábor Sztevanovity Dusán kész szövegére is írt zenét, nem csak fordítva. A Vígszínház nagyon rossz gazdasági helyzetben volt akkor, a díszletet nagyrészt korábbi előadások színpadi kellékeiből állította össze Fehér Miklós, a zenét egyedül rögzítette Presser Gábor.


"A darabot intimebb közegbe, a Pesti Színházba szántam, Marton mégis ragaszkodott ahhoz, hogy A padlásnak nagyszínházban van a helye" - fűzte hozzá Sztevanovity Dusán az MTI-nek. Presser Gábor felidézte, hogy Rudolf Péter, aki a Törpe (Lámpás) volt és Méhes László, aki a Herceget alakította az eredeti szereposztásban, harminc évvel később, a kilencszázadik, jubileumi előadáson felmentek a színpadra, és azt mondták: a próbák alatt ők nem igazán hittek a darabban.


A zeneszerző A főhős Rádiós szerepére Kaszás Attilát képzelte el. "Egy nem zenés színházban egy zenés darabot csak úgy lehet megírni, hogy a szerző nagyjából előre tudja, kik fognak benne szerepelni" - jegyezte meg. A padlást a Vígszínházban 1988. január 29-én mutatták be.


Amíg a színház felújítása zajlott, néhány előadást az 1994-1995-ös szezonban a Nyugati pályaudvar parkolójában felállított sátorban tartottak. A padlás egymillió nézőjét csak a vígszínházi előadások alapján számolják, de a darabot Miskolctól Debrecenen át Zalaegerszegig valamennyi magyarországi kőszínházban játszották, és külföldön is bemutatták.


Az 1988-as vígszínházi szereposztás napjainkra teljesen kicserélődött, egy kivétel van: Igó Éva, aki Süni volt, ma Mamóka szerepét játssza. A zene és a szöveg is ugyanaz, csak néhány, a színészek által beépített félmondat került be.


Presser Gábornak ez az egyetlen közös zenés színházi darabja Sztevanovity Dusánnal. Utóbbi elmondta: számos felkérést kaptak A padlás után, keresték a témát ők is, de nem lett folytatás.

 

Forrás: MTI

Színházport24 - Hírek -
BudapestJövő héten köszöntik A padlás című musical egymilliomodik nézőjét
Hirdetés

Videó galéria

logo Kövessen minket! rss google twitter_ikon facebook youtube_ikon