Hirdetés

Közös bemutatóra készül a Katona József Színház és a szabadkai Népszínház

Az 1944/45-ös vajdasági vérengzések a témája a szabadkai Népszínház és a budapesti Katona József Színház közös előadásának, amelyet október 4-én mutatnak be Szabadkán, majd november 8-án Budapesten.


katona_jozsef_szinhaz

 


A történet 1944 őszén játszódik Bácskában, amikor partizánok - az 1942-es újvidéki magyar razzia megtorlásaként - több tízezer magyar lakost végeztek ki. A szövegkönyv a túlélők, a szemtanúk és az áldozatok történeteiből állt össze, több ezer oldalnyi nyersanyagon rágta át magát a dramaturg, Brestyánszki Boros Rozália.


"Olyan adatközlők vallomásaihoz is sikerült hozzájutnom, akik nem irodalmi nyelvre változtatva mesélték el a történeteket, hanem azon a nyelven, abban a tájszólásban, ahogyan ők beszéltek. Ez egy kivételes kincs volt számomra, amelyet több helyen alkalmaztunk is az előadásban" - mondta az MTI-nek a dramaturg.


Hangsúlyozta: nagyon fontos volt az elején, még a szöveg írása előtt rögzíteni azt, hogy ez a szöveg nem személyek ellen szól. "Ez ideológiák ellen szól, a terror ellen szól, és semmilyen szempontból sem kíván semmiféle tetemrehívást eredményezni. Nem kíván negatív reakciót kiváltani" - tette hozzá. Brestyánszki Boros Rozália megjegyezte: természetes módon a történet közel áll hozzá, "hiszen a saját múltunkról, a saját történelmünkről, a talán sokszor nem is tudatosan megélt múltunkról és identitásunkról szól".


A dramaturg azt is elmondta, hogy nem a puszta történelmi tényeket akarták bemutatni, hanem az egyes emberek élethelyzetét és sorsát. "Nem szabad megengednünk azt, hogy ilyen és hasonló dolgok előforduljanak, mert mindaddig, amíg nem szembesültünk azzal, ami történt, fennáll annak a veszélye, hogy ez bárhol megismétlődhet" - emelte ki a szabadkai Népszínház magyar társulatának dramaturgja.


Arra a kérdésre, hogy a közvetlen érintettség miatt tartanak-e negatív reakcióktól, azt válaszolta, hogy "negatív reakciót egy bábszínházi előadás is kiválthat. Nem az ujjal mutogatás a cél, nem a gyűlöletkeltés vagy a gyűlöletszítás, és nem is negatív érzelmek kiváltása, hanem ellenkezőleg, egyfajta tudatosítása a múltnak, a történteknek".


Máté Gábor, a darab rendezője, a Katona József Színház igazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy amikor elkezdett foglalkozni az előadás témájával, nem is gondolta, hogy ez ennyire időszerű lesz. A szerb és a magyar államfő ugyanis idén júniusban hajtott fejet Csúrogon a második világháborúban és azt követően meggyilkolt magyar és szerb áldozatok előtt.


Máté Gábor hangsúlyozta, hogy már egy évvel ezelőtt elkezdték a darab előkészületeit, és nagyon meglepte az elnöki főhajtás. "Nem azért, mert a marketing így erősebb lehet, hanem mert tényleg született egy olyan gesztus, amely egybevág azzal a belső elképzelésemmel, hogy ezzel valamilyen békét, megbékélést lehet hozni az elfojtott dolgokban is" - mondta a rendező.


A témaválasztásról úgy vélte, hogy ezekről a dolgokról a legegyszerűbb a művészet eszközével beszélni. "A színház arra is jó, hogy az emberek belső fájdalmát valamilyen módon kibeszélje. Hogy a nézőket érzékenyebben érintse a saját életük és történetük vagy a közvetlen környezetük történelme. Akkor érzi a színház, hogy húsbavágó, ha ténylegesen megérzi annak a pillanatnak az erejét, amelyben kimond valamit, beszél valamiről" - fogalmazott Máté Gábor.


A címadó Vörös számos jelentéssel ruházható fel. "Benne van a politika. A politika következménye a háború, a háború következménye a gyilkolás, a gyilkolás következménye a vér, ez tulajdonképpen mind vörösben volt akkor. És úgy éreztem, hogy ez fejezi ki a legjobban az előadás tartalmát" - tette hozzá Máté Gábor. Az előadásban a Katona József Színház és a szabadkai Népszínház magyar társulatának tagjai játszanak.

 

Forrás: MTI/SZÍNHÁZPORT24

 

Színházport24 - Hírek -
BemutatókKözös bemutatóra készül a Katona József Színház és a szabadkai Népszínház
Hirdetés

Videó galéria

logo Kövessen minket! rss google twitter_ikon facebook youtube_ikon